Napló

2019.október 25. Péntek

Úgy gondoltuk hazatekerünk a Balatonról! Szinger Egon barátunk családi nyaralójáig vonattal vitettük magunkat péntek délután. Kulcsot kaptunk, miénk a ház. A vasúttal 3-an érkeztünk. Hóbor András, Kereszti Alaldár, Szaszák Csaba. A lepakolás után az Egon által ajánlott kedves kiskocsmát kerestük föl. Tényleg remek kis kiülős hely a Fregatt Presszó. Megváltottuk a világot és visszamentünk. Itt szintén folytattuk a otthoniak készletéből a világmegváltást, majd nyugalomra tértünk. Csodás helyünk volt aludni, mindenki elfért, volt külön helyünk. Köszönjük Anikó és Egon!

2019. október 26. Szombat

Korai ébresztő után indulás, azaz csak indultunk volna, mert eltüntek a kerékpárok. Na, nem ellopták őket, csak akkora volt a köd, hogy alig találtuk meg őket. Indulás sem ment egyszerűen, mert András - annyira nem lehetett látni, kétszer melléült a kerékpárnak. Indulás előtt megbeszéltük, hogy most kivételesen nem gyújtjuk föl a kéglit. Siófok felé tekertünk az óriási ködben. A legmegbízhatóbb kacsolattartási módszer a kiabáls volt, mert látni még az első kereket sem lehetett. Hideg volt, de lassan-lassan kiderült és Balatonszéplak után már a balatoni látképpel fotózkodtunk. Siófokon a főtéren egy meleg tea és péksütemény lett a jutalmunk. Ezután a Sió-csatorna melletti kerékpárúton tekertünk Ádándig. Tovább is van, csak nem végig, nem mertünk kockáztatni egy saras töltést.Szabadhídvég után Felsőnyék felé mentünk, az ímmár napsütéses időben.. Felsőnyéken söröztünk egyet, majd a Sió-csatorna melletti földúton igyekeztünk Ozorára eljutni. Erre egyszer már jártunk, akkor borzasztó esőben nyakig sarasak lettünk.Most az idő remek volt. Az út jól kerékpározható, járják autóval is, de egy szakaszon összevissza elágazik és mi itt belefutottunk egy kijárat nélküli mezőbe. Kellett egy fél óra mire kikeveredtünk és megtaláltuk az utat. Ozora határában láttunk egy kis tarlótüzet, amit telefonon jelentettünk az Ozorai kocsmából a tűzoltóságnak. Aztán visszaszóltak, hogy nem igényel beavatkozást. Ozoráról DK felé tekertünk Pincehely felé. Utána jutottunk  föl a túra legmagasabb pontjára Nagyszékely felé. Jól járható löszös úton haladtunk a naplementében.. Gyönyörű mélyvölgyek és dombok között vitt az út. Sárszentlőrinc előtt a tarlón foglaltunk szállást.

2019. október 27. Vasárnap

Reggel nyírkos hidegre ébredtünk a sátorban. Jól esett a meleg reggeli leves. Nagyon megéri cipelni a gázfőzőt! Sárszentlőrinc-Nagydorog felé mentünk. Uticélunk Györköny pincesora volt. Megtaláltuk. Igazi különleges hely. Érdemes ide ellátogatni, hangulatos pincefalu található itt. Igaz reggel 9 órakor értünk oda, de volt nyitva pince. A Háhn pincébe nyertünk bebocsátást. A gazda feltétele az volt, hogy inni kellett. Hát nagy keservesen megtettük. Megkostóltuk a borát, megismertük a pincék történetét, az ő történetét kaptunk helyi ankdótákat és remek bort ittunk. Memutatta azt a különleges kancsót, amelyen a szöveg méltatás a gazdának, de ha csak minden 2. szót olvassuk össze akkor már mást kap a gazda! Jól kezdődik a nap! Szépen bemelegedett az idő és mi is. Paks felé tekerünk. Pakson a Tescóból reggelizünk, majd a kompig tekerünk. Az átkelés mindig különleges élmény. A túloldalonm a kerékpárúton tekerve Dunaszentbenedeken át Kalocsáig megyünk. De Dunaszenbenedeken először egy kedves kiskocsmában mulatjuk az időt és a sportról elmélkedünk a helyiekkel.. Kalocsán szinte átrepülünk, Miske érintésével az alföldi tájon tekerve Hajósra érünk késő délután. Itt az egyik pincében kóstolunk és bort veszünk. Sötétedéskor indulunk kifelé a faluból. Nem megyünk messze, mert a falutól 1km-re a szőlőskertekben találunk remek helyet egy nagy diófa alatt, tűzrakóhellyel és elég térrel a sátornak. Sátorállítás, tűzrakás világmegváltás a bornak köszönhetően.

2019. október 28. Hétfő

Reggel ködös megint minden, de útrakelünk. Jánoshalmán reggelizünk, majd Kunfehértóra hajtunk. Megnézzük a tavat és sörözünk. Próbálunk rövidíteni, de a homokos talaj még a kerékpártolást is megnehezíti, így Kiskunhalas felé tekerünk, majd Balotaszállás. Különleges hangulatú ez az út a homokpusztákkal a sok erdővel. Szépen tekerve Öttömös, Ruzsa érintésével érkezünk Szegedre.

Szép túra volt, sok érdekeset láttunk. Folytatjuk!